Otthonsziget Döntéstámogatás a ház és a lakás körül

Előleg a kivitelezőnek: mennyit kérhet, és hogyan véd a szerződés?

Előleg csak akkor jár, ha a szerződésben megállapodtatok róla: a Ptk. szerint a vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes. Az előleg kövesse a beszerzett anyagot, a munkadíjat az elkészült szakaszok után fizesd.

Megrendelő és kivitelező aláírja a felújítási szerződést az előleg rögzítésével

Előleget a kivitelező csak akkor kérhet, ha a szerződésben megállapodtatok róla: a Ptk. szerint a vállalkozói díj alapesetben a teljesítéskor esedékes. Az előleg mértékét jogszabály a magánmegrendelőnél nem korlátozza, ezért a szerződés dönti el, mennyit, mire és milyen feltétellel fizetsz. A jó szabály: az előleg kövesse a ténylegesen beszerzett anyagot, a munkadíjat pedig az elkészült szakaszok után fizesd.

Röviden

  • A Ptk. 6:245. § (3) szerint a vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes; előleg csak megállapodás alapján jár.
  • A kivitelezési szerződésnek az Épkiv. szerint tartalmaznia kell az előleg-igényt, annak felhasználását és elszámolását.
  • Az előleg a szerződés meghiúsulásakor visszajár, a foglaló elveszhet, vagy kétszeresen jár vissza – nem mindegy, melyik szó áll a papíron.
  • Magánszemélyként 900 000 Ft-tól az előlegről a vállalkozó köteles számlát adni, alatta kérésre.
  • Gyanús, ha a teljes összeget előre kérik, készpénzben, számla és írásos szerződés nélkül.

Mit mond a jog az előlegről?

A Polgári Törvénykönyv vállalkozási szerződésre vonatkozó szabálya egyértelmű: „A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes” (6:245. § (3)). Vagyis ha a szerződés nem mond mást, a mester a kész munka átadása után kérheti a pénzt. Az előleg ettől eltérő megállapodás, amelyet a feleknek kifejezetten ki kell kötniük.

Építési, szerelési munkánál ezt kiegészíti az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet (Épkiv.). Ennek 3. § (2) bekezdése felsorolja a kivitelezési szerződés kötelező tartalmát, köztük a díj elszámolásának és megfizetésének módját és határidejét (e) pont), valamint a fővállalkozó kivitelező előleg-igényét, az előleg felhasználását és elszámolását (n) pont). A szerződésnek tehát nemcsak azt kell rögzítenie, hogy van előleg, hanem azt is, mire fordítja a vállalkozó, és hogyan számol el vele.

Mértéket a jogszabály magánmegrendelőnél nem ír elő. Viszonyítási pontként: a közbeszerzési törvény (Kbt. 135. §) a két hónapnál hosszabb közbeszerzési építési beruházásnál a díj 5%-ának megfelelő előleg lehetőségét teszi kötelezővé, és ennél többet is engedi kikötni. Ez a magánszemélyre nem vonatkozik, de jól mutatja, hogy az előleg a gyakorlatban a díj kisebb része szokott lenni, nem a nagyobbik.

Előleg, foglaló, kötbér: nem ugyanaz

A szerződésben szereplő szó jogi következményt hordoz. Sok megrendelő „foglalót” fizet, holott előleget akart, vagy fordítva. A különbség akkor derül ki, ha a munka elmarad.

Előleg Foglaló Kötbér
Mi a célja? A díj egy részének előre fizetése (pl. anyagra) A szerződés megerősítése (Ptk. 6:185. §) Szerződésszegés esetére vállalt pénzfizetés (Ptk. 6:186. §)
Ki fizeti? A megrendelő Általában a megrendelő Aki szerződést szeg (a kivitelezőnél jellemzően késedelem miatt)
Ha a munka elkészül Beszámít a díjba A tartozás összegével csökken Nem fizetendő
Ha a munka elmarad Visszajár A felelős fél elveszti, illetve kétszeresen fizeti vissza; ha senki sem felelős, visszajár A felelős fél fizeti
Formai feltétel Nincs külön A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie Csak írásban köthető ki

Megrendelőként az előleg a biztonságosabb: ha a kivitelező visszalép vagy el sem kezdi a munkát, az összeg visszajár. Foglalónál a mester visszalépése esetén kétszeres visszafizetés jár, a te visszalépésed esetén viszont elveszíted a pénzt. A kötbér a te védelmed a késedelem ellen: kérd, hogy a szerződés napi összeggel kösse ki a határidő túllépésére. A Ptk. szerint a túlzott foglalót és kötbért a bíróság mérsékelheti.

Mennyi előleg ésszerű?

Mivel kötelező mérték nincs, a kérdés gyakorlati: mit fedez az előleg? Kis munkánál (egy szoba festése, egy csaptelep cseréje) indokolatlan előre fizetni, a mester a munka után számláz. Nagyobb felújításnál a kivitelező jogos érdeke, hogy ne a saját pénzéből vegyen meg nagy értékű anyagot – burkolatot, szanitert, nyílászárót, konyhabútort – egy olyan megrendelőnek, akit nem ismer.

Ezért az előleget érdemes az anyagköltséghez kötni, és tételesen meghatározni:

  • a szerződés melléklete sorolja fel, milyen anyagot vesz meg a kivitelező az előlegből;
  • az anyag számlája a te nevedre szóljon, vagy add át a beszerzés másolatát;
  • egyedi gyártású tételnél (ablak, konyhabútor, szekrény) a gyártói előleg összege és határideje legyen megnevezve;
  • ha az anyagot magad veszed meg, előleg nem is kell, csak a munkadíj ütemezése.

Hosszabb, több hónapos munkánál az anyag sem érkezik egyszerre. Ilyenkor nem kell a teljes anyagköltséget az első napon kifizetni: az előleg fedezheti csak az első szakasz anyagát, a későbbi beszerzéseket pedig a részszámlák. Így ha a munka félúton megakad, kevesebb pénzed van olyan anyagban, amelyet még nem láttál a helyszínen.

A munkadíjat előre fizetni a legkockázatosabb, mert annak a fejében még semmi nem került a lakásba. A tételes árajánlat segít szétválasztani az anyagot és a munkadíjat; ha nem egyértelmű, mi mibe tartozik, nézd át az árajánlat értelmezése cikk szempontjait.

Részszámlázás: így ütemezd a fizetést

A legtöbb vita abból lesz, hogy a pénz és az elvégzett munka nincs egyensúlyban. A megoldás a szakaszos fizetés: minden kifizetés egy ellenőrizhető állapothoz kötődik. Egy kitalált példa egy fürdőszoba-felújításra:

  1. Szerződéskötés után: előleg a burkolat és a szaniterek beszerzésére, a beszerzési számla ellenében.
  2. Bontás, víz- és villanyszerelés után: részszámla, miután a vezetékek a falba zárás előtt átnézhetők (érdemes lefényképezni).
  3. Vízszigetelés és burkolás után: újabb részszámla.
  4. Átadás-átvétel után: a végszámla, a hibák kijavítása után vagy a kijavításig visszatartott összeggel.

A végösszeg utolsó részét érdemes a sikeres átadás-átvételig visszatartani. A Ptk. szerint a vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárásban adja át (6:247. §), amelyben a felek elvégzik a szokásos vizsgálatokat. Az átvétel azonban nem tagadható meg olyan hiba miatt, amely nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot; ilyenkor a hibát jegyzőkönyvbe kell venni, és a kijavításra határidőt adni. Ha a munka díja nagy, a szerződésben teljesítési vagy jótállási biztosítékot is kiköthettek (Épkiv. 3. § (2) o) pont).

Számla, átutalás, bizonyíték

Az előlegről a vállalkozónak az áfatörvény szerint akkor is számlát kell adnia, ha a munka még nem készült el: magánszemély megrendelőnek kötelezően, ha az előleg eléri vagy meghaladja a 900 000 forintot, ennél kisebb összegnél pedig akkor, ha kéred. Kérd mindig. A számla, az átutalási bizonylat és az írásos szerződés együtt bizonyítja, mennyit fizettél, és mire.

Fizess átutalással, és a közleményben szerepeljen a szerződés vagy az árajánlat száma. Készpénzes fizetésnél kérj aláírt átvételi elismervényt. Ha a munkához állami támogatást vagy hitelt használsz, a támogatási és banki feltételek külön is előírhatják a számlák formáját; erről a feltételek elfogadása előtt tájékozódj.

Ha a kivitelező a lakásodban köti meg a szerződést

Ha a szerződést nem a vállalkozó irodájában, hanem például nálad, a felmérés közben írjátok alá, az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok (45/2014. Korm. rendelet) is érvényesek. A fogyasztó szolgáltatási szerződésnél főszabályként a megkötéstől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhat, és ilyenkor a vállalkozás a kifizetett teljes összeget 14 napon belül köteles visszatéríteni. Az Épkiv. szerint ilyen szerződésben nyilatkoznod kell, kéred-e a munka megkezdését a 14 nap letelte előtt; ha nem nyilatkozol, a kivitelező csak a 14. nap után kezdhet. A korai kezdés kérése a későbbi elszámolást is befolyásolja, ezért ezt tudatosan döntsd el.

Mikor gyanús egy előlegkérés?

Az alábbi jelek külön-külön nem bizonyítanak csalást, de együtt komoly figyelmeztetést jelentenek:

  • a kivitelező a teljes vagy majdnem teljes díjat kéri előre, különösen munkadíjra;
  • nincs írásos szerződés vagy tételes árajánlat, csak szóbeli megállapodás;
  • csak készpénzt fogad el, és számlát nem ad;
  • sürget („csak ha ma fizetsz, akkor tudom bevállalni”);
  • a cégnevet, adószámot nem adja meg, vagy az nem egyezik a számlán szereplővel;
  • az előleg után a kezdési időpont többször tolódik indoklás nélkül.

Mielőtt fizetsz, nézd meg, hogy a vállalkozás létezik és működik (cégjegyzék, adószám), és kérj referenciát. A megbízható mester kiválasztásáról szóló cikk szempontjai más szakmáknál is használhatók. Ha a kivitelező az előleg után eltűnik, a visszafizetést írásban, határidővel kérd, a szerződésre és a befizetés bizonyítékaira hivatkozva; vitás esetben a megyei békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhatsz, csalás gyanújánál pedig feljelentést tehetsz.

A szerződés további pontjait – határidő, pótmunka, átadás-átvétel, szavatosság – a szerződés a kivitelezővel cikk részletezi.

Az árak és szabályok 2026 novemberi állapotot tükröznek.

Gyakori kérdések

Kötelező előleget fizetni a kivitelezőnek?

Nem. A Ptk. szerint a vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes, előleg csak akkor jár, ha a szerződésben kifejezetten megállapodtatok róla.

Mennyi előleget kérhet egy mester?

Magánmegrendelőnél jogszabály nem rögzít felső határt. Ésszerű, ha az előleg a beszerzendő anyag költségét fedezi, a munkadíjat pedig az elkészült szakaszok után fizeted.

Mi a különbség az előleg és a foglaló között?

Az előleg a díj előre fizetett része, és ha a szerződés meghiúsul, visszajár. A foglaló a szerződést erősíti meg: a meghiúsulásért felelős fél elveszti, vagy kétszeresen köteles visszafizetni.

Kell számlát kapnom az előlegről?

Magánszemély megrendelőnek a vállalkozó 900 000 Ft-os vagy nagyobb előlegről köteles számlát adni, kisebb összegnél akkor, ha kéred. Érdemes mindig kérni.

Mit tegyek, ha a kivitelező felvette az előleget, és nem kezd bele?

Írásban, határidővel kérd a munka megkezdését vagy az előleg visszafizetését, a szerződésre és a befizetés bizonyítékaira hivatkozva. Ha nem fizet, békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhatsz, csalás gyanújánál feljelentést tehetsz.

Halász Gábor

A szerző

Halász Gábor

A Mesterek és szakmák rovatot szerkeszti. Abban segít, hogyan válassz mestert, hogyan olvass árajánlatot, és mi kerüljön a szerződésbe. A jogi részeket a hatályos jogszabályszövegből dolgozza fel.