Kerítés, terasz, betonozás, medence, kerti építmények: költségek, anyagok, engedélyek.
A kerti betonozás sikere az előkészítésen múlik: tömörített ágyazat, pontos zsalu és lejtés, jól kiszámolt betonmennyiség és utókezelés. Egy 6 × 4 méteres, 12 cm vastag lemezhez 2,88 m³ beton kell, 5% ráhagyással 3,02 m³.
Karbantartás nélküli, tartós teraszhoz a fagyálló járólap vagy a kő a jobb választás, melegebb, mezítláb is kellemes felülethez a fa vagy a WPC. A döntést az aljzat is befolyásolja: a lapburkolat szilárd betonalapot kér, a fa és a WPC alátétgerendás szerkezetre kerül.
A legolcsóbb a drótfonatos kerítés, a legtartósabb és legdrágább jellemzően a tömör beton- vagy falazott kerítés, a fa és a WPC a kettő között van. A végösszeget a folyóméter mellett az alap, az oszlopok és a kapu dönti el.
A legfeljebb 35 m² alapterületű és 4,5 méteres gerincmagasságú új épülethez, így a legtöbb kerti tárolóhoz, országosan sem engedély, sem egyszerű bejelentés nem kell, a pergola és a magánmedence pedig nem szerepel az engedélyköteles munkák között. A nagyobb garázs vagy melléképület 60 m²-ig egyszerű bejelentéssel épülhet, de a helyi építési szabályzatot és a településképi rendeletet mindig be kell tartani.
A felállítható medence a legolcsóbb és szezon végén elbontható, a fóliás (fémfalú vagy zsaluköves) medence a középút, a vasbeton medence a legdrágább, de a legtartósabb és bármilyen formára építhető. A vételár mellett a gépészet, a víz, a vegyszer és az áram is évről évre visz pénzt.
Egy 100 m²-es tetőről átlagos évben nagyjából 60 m³ eső folyik le, ennek egy része gyűjthető össze. Öntözéshez néhány száz literes hordó is segít, de a nyári aszályt csak a több köbméteres, jellemzően föld alatti ciszterna hidalja át, szivattyúval és szűrővel.
