Albérlet kaució: mennyi lehet, és mikor kell visszaadni?
Az albérleti kaució összegét a felek szabadon megállapíthatják, de ha meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a bíróság a bérlő kérésére mérsékelheti. A bérlet végén a kauciót el kell számolni: a jogos tartozás levonható, a többi visszajár.
A kaució összegét a bérlő és a bérbeadó szabadon megállapíthatja, a piacon jellemzően két havi bérleti díjat kérnek. Ha a kaució meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a bíróság a bérlő kérésére mérsékelheti. A bérlet végén a bérbeadó csak a valós tartozást és a bérlő által okozott kárt vonhatja le; a rendeltetésszerű használattal járó kopást nem, a többi pedig visszajár.
Röviden
- Mérték: a gyakorlatban jellemzően 2 havi bérleti díj, drágább lakásnál 3 havi is előfordul; a 3 havi díjat meghaladó kauciót a bíróság mérsékelheti (Ptk. 6:343. §).
- Mire használható: elmaradt bérleti díj, ki nem fizetett rezsi, a bérlő által okozott kár.
- Mire nem: a rendeltetésszerű használattal járó természetes kopásra és az elhasználódott berendezések cseréjére.
- Visszafizetés: határnapot jogszabály nem ír elő, ezért a szerződésben rögzítsétek; levonásnál írásos elszámolás jár.
- Bizonyíték: átadás-átvételi jegyzőkönyv beköltözéskor és kiköltözéskor, mérőállásokkal és dátumozott fotókkal.
Mennyi kauciót kérhet a bérbeadó?
A kaució összegére nincs kötelező felső határ. A piaci gyakorlatról a 444.hu 2025. júliusi összeállítása az ingatlan.com adataira hivatkozva azt írja, hogy beköltözéskor jellemzően két havi kauciót és egy havi előre fizetett bérleti díjat kérnek, drágább lakásoknál vagy új bérlőknél a három havi kaució sem ritka. Beköltözéskor tehát gyakran három-négy havi bérleti díjnak megfelelő összeget kell egyszerre kifizetni.
A jogi korlátot a Polgári Törvénykönyv lakásbérletre vonatkozó szabálya adja. A Ptk. 6:343. §-a szerint ha a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségei biztosítékául pénzösszeget fizet a bérbeadónak, és ez meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, „a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti”. Ez nem tilalom: a magasabb kaució kiköthető, de a bérlő bíróságtól kérheti a csökkentését.
A kaució nem foglaló és nem előre fizetett bérleti díj. A foglaló a szerződés megerősítése, és a visszalépő fél elveszítheti (Ptk. 6:185. §); a kaució viszont biztosíték, amely a bérlet végén elszámolás után visszajár. A szerződésben ezért a „kaució” vagy „óvadék” szó álljon, és az is, mire szolgál.
Mit mond a jog a kaucióról?
A lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) minden lakásra kiterjed (1. § (1)), de óvadékról csak az önkormányzati és az állami lakások bérbeadásánál szól (3. § (1), 87. § (1)). Magánlakásnál a kaucióra ezért a Ptk. szabályai az irányadók, ahogy az Ltv. 1. § (3) bekezdése is kimondja: a törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései érvényesek.
A legfontosabb pontok:
- Írásbeliség: a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződést írásba kell foglalni (Ltv. 2. § (5)). A kaució összege, célja és visszafizetési feltételei is ebbe kerüljenek.
- Óvadék: a Ptk. 5:95. §-a szerint óvadék pénzen is alapítható. Ha a bérbeadó az óvadékból közvetlenül kielégíti a követelését, a Ptk. 5:138. § (2) bekezdése szerint késedelem nélkül köteles írásban elszámolni, és a követelést meghaladó részt kiadni.
- Visszaadás állapota: a szerződés megszűnésekor a bérlő a lakást és a lakásberendezéseket „rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban” köteles visszaadni (Ltv. 17. § (1)).
- Kár: ha a bérlő vagy a vele együtt lakók magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti (Ltv. 13. § (3)).
A köznyelvi „albérlet” jogilag többnyire lakásbérlet. Valódi albérletről akkor van szó, ha a bérlő adja tovább a lakást, amihez a bérbeadó hozzájárulása kell (Ptk. 6:334. §). A kaucióra vonatkozó szabályok mindkét esetben ugyanazok.
Mire használható fel a kaució, és mire nem?
A kaució a bérlő szerződéses kötelezettségeit biztosítja. Abból a bérbeadó a bérlet végén azt vonhatja le, amivel a bérlő igazolhatóan tartozik. Amit nem a bérlő okozott, vagy ami a lakás szokásos használatával együtt jár, azt nem.
| Levonható a kaucióból | Nem vonható le |
|---|---|
| Elmaradt, ki nem fizetett bérleti díj | Falak enyhe elszíneződése, a bútorok helyén látszó nyom |
| A bérlőre eső, ki nem fizetett rezsi és közös költség (ha a szerződés szerint a bérlőt terheli) | A padló, a munkalap szokásos kopása |
| A bérlő vagy vendégei által okozott kár: törött csempe, beégett munkalap, kiszakadt szúnyogháló | Kor miatt elromlott háztartási gép, elöregedett tömítés, csaptelep |
| Engedély nélküli átalakítás visszaállítása (Ptk. 6:333. § (4)) | Olyan hiba, amely már a beköltözéskor megvolt, és a jegyzőkönyvben szerepel |
| Ha a szerződés így rendelkezik: a visszaadáskor szükséges helyreállítás költsége (Ltv. 17. § (2)) | A lakás „felújítása” a következő bérlő kedvéért |
A határ nem mindig egyértelmű. A Ptk. 6:335. § (1) szerint a dolog fenntartásával járó kisebb költségek a bérlőt, a többi a bérbeadót terheli; az Ltv. 13. § (1) szerint a burkolatok, ajtók, ablakok és berendezések karbantartásáról a felek megállapodása dönt, ennek hiányában a karbantartás a bérlő, a pótlás és csere a bérbeadó költsége. Ezért érdemes a szerződésben rögzíteni, ki fest kiköltözéskor, és ki fizeti a kisebb javításokat.
A bérlő szemszögéből a kaució nem „lelakható”: ha a bérbeadó nem járul hozzá, az utolsó havi díjat a kaucióra hivatkozva visszatartani szerződésszegés. A bérbeadó szemszögéből pedig a kaució nem plusz bevétel: levonni csak bizonyítható tételt lehet, lehetőleg számlával vagy árajánlattal.
Átadás-átvételi jegyzőkönyv, mérőállások, fotók
A kaucióvitákat szinte mindig az dönti el, mi bizonyítható a beköltözéskori állapotról. Ha nincs jegyzőkönyv, a bérlő nehezen igazolja, hogy a karcolás már ott volt, a bérbeadó pedig azt, hogy nem.
A jegyzőkönyvben szerepeljen:
- a dátum, a felek neve és aláírása;
- helyiségenként a falak, padló, nyílászárók állapota, a látható hibák pontos leírásával;
- a berendezések és bútorok listája, működőképességük (hűtő, mosógép, kazán, bojler);
- a víz-, villany- és gázóra gyári száma és állása;
- az átadott kulcsok, távirányítók, kártyák száma.
Készíts dátumozott fotókat és rövid videót minden helyiségről, a hibákról közelről is, és ezeket küldd el e-mailben a másik félnek. Az elküldött üzenet később bizonyítja, mikor készültek. Kiköltözéskor ugyanezt ismételjétek meg: közös bejárás, mérőállások leolvasása, fotók, aláírt jegyzőkönyv. A mérőállásokból számolható ki a bérlőre eső utolsó rezsi, ami gyakran a kaució visszatartásának egyetlen jogos oka.
Bérlőként az épület biztosítása a tulajdonos dolga, a saját ingóságaidra és a felelősségedre (például ha a mosógéped áztatja be az alsó szomszédot) érdemes külön biztosítást kötni; bérbeadóként az elmaradt bérleti díjra is köthető kiegészítő fedezet. Erről a lakásbiztosítás cikkben olvashatsz bővebben.
Mikor kell visszaadni a kauciót?
A visszafizetésre jogszabály nem határoz meg napot. A Ptk. óvadéki szabálya annyit mond, hogy ha a bérbeadó a kaucióból levonással elégíti ki a követelését, késedelem nélkül el kell számolnia, és a többletet ki kell adnia (5:138. § (2)). A gyakorlatban ezért a szerződés dönt, és érdemes konkrétan fogalmazni:
- a kaució a kiköltözés és a kulcsok átadása után meghatározott napon belül jár vissza;
- ha a rezsi elszámolása a kiköltözés után érkezik, a bérbeadó csak a várható rezsinek megfelelő részt tarthatja vissza, és azt is a számla megérkezése után meghatározott napon belül számolja el;
- a visszafizetés módja: átutalás a bérlő megnevezett számlájára.
Bérlőként fizesd be a kauciót átutalással, a közleményben „kaució” megjelöléssel, vagy kérj aláírt átvételi elismervényt. Bérbeadóként a levonásokról tételes, írásos elszámolást adj, mellékelve a számlákat. Ez mindkét fél számára bizonyíték, ha a vita bíróság elé kerül.
A Ptk. 6:341. § (2) szerint a bérlet megszűnése után a bérlő köteles visszaadni a lakást. A bérbeadóval szembeni, a bérletből eredő követelései kiegyenlítéséig azonban használat nélkül visszatarthatja. Ez végső eszköz: ha a visszatartás jogosulatlan, a bérlő az idő alatt bérleti díjat és kártérítést fizet (6:341. § (3)).
Vitás eset: hova fordulhatsz?
Az első lépés mindig írásbeli: a bérlő e-mailben vagy levélben, határidővel felszólítja a bérbeadót a kaució visszafizetésére, és megjelöli, melyik levonást vitatja. Mellékeld a szerződést, a két jegyzőkönyvet, a fotókat és a befizetés igazolását. Sok vita itt lezárul, mert kiderül, hogy a levonás nem igazolható.
Ha nem fizet, a kaució visszakövetelése pénzkövetelés. A fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény 3. § (2) bekezdése szerint a hárommillió forintot meg nem haladó lejárt pénzkövetelést – ha a feleknek ismert belföldi címe van – közjegyzőnél, fizetési meghagyással lehet érvényesíteni; ha a másik fél ellentmond, az ügy bíróság elé kerül. A követelés a Ptk. 6:22. §-a szerint főszabályként öt év alatt évül el.
A békéltető testület fogyasztó és vállalkozás közötti vitákkal foglalkozik (1997. évi CLV. törvény 18. §), így magánszemély bérbeadóval szemben jellemzően nem jöhet szóba; ha cég adta bérbe a lakást, érdemes megkérdezni a megyei testületet. Közvetítő (mediátor) igénybevétele bármikor lehetséges, ha mindkét fél vállalja.
A bérbeadó is fordulhat bírósághoz, ha a kár a kaucióból nem térül meg: a fennmaradó összeget ugyanígy követelheti. Ha azon gondolkodsz, megéri-e tovább bérelni, vagy inkább vásárolnál, az albérlet vagy saját lakás összehasonlítás segít a döntésben.
Az árak és szabályok 2026 novemberi állapotot tükröznek.
Gyakori kérdések
Mennyi kauciót kérhet a bérbeadó?
Jogszabály nem rögzít felső határt, a piacon jellemzően két havi bérleti díjat kérnek, drágább lakásnál hármat is. Ha a kaució meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a bíróság a bérlő kérelmére mérsékelheti (Ptk. 6:343. §).
Levonhatja a bérbeadó a kaucióból a festés költségét?
A rendeltetésszerű használattal járó kopás, például a falak enyhe elszíneződése, nem kár, ezért önmagában nem indokol levonást. Más a helyzet, ha a szerződés a visszaadás előtti festést a bérlőre bízza, vagy a falak sérültek, összefirkáltak.
Mikor kell visszaadni a kauciót?
Határnapot jogszabály nem ír elő, ezért a szerződésben érdemes rögzíteni (például a kiköltözést és az utolsó rezsiszámlát követő meghatározott napon belül). Ha a bérbeadó a kaucióból levon, a Ptk. szerint késedelem nélkül írásban el kell számolnia, és a fennmaradó összeget vissza kell adnia.
Lelakhatom a kauciót az utolsó hónapokban?
Csak ha a bérbeadó beleegyezik. A kaució biztosíték a bérlet végén felmerülő tartozásokra és károkra; ha a bérlő egyoldalúan nem fizet bérleti díjat, a bérbeadó fedezet nélkül marad a későbbi kárigényekre.
Mit tehetek, ha a bérbeadó nem adja vissza a kauciót?
Írásban, határidővel szólítsd fel a visszafizetésre, hivatkozva a szerződésre, a jegyzőkönyvre és a fotókra. Ha nem fizet, hárommillió forint alatti összegnél jellemzően közjegyzőnél fizetési meghagyással lehet érvényesíteni a követelést.



