Előleg a kivitelezőnek: mennyit kérhet, és hogyan véd a szerződés?
Előleg csak akkor jár, ha a szerződésben megállapodtatok róla: a Ptk. szerint a vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes. Az előleg kövesse a beszerzett anyagot, a munkadíjat az elkészült szakaszok után fizesd.
Előleget a kivitelező csak akkor kérhet, ha a szerződésben megállapodtatok róla: a Ptk. szerint a vállalkozói díj alapesetben a teljesítéskor esedékes. Az előleg mértékét jogszabály a magánmegrendelőnél nem korlátozza, ezért a szerződés dönti el, mennyit, mire és milyen feltétellel fizetsz. A jó szabály: az előleg kövesse a ténylegesen beszerzett anyagot, a munkadíjat pedig az elkészült szakaszok után fizesd.
Röviden
- A Ptk. 6:245. § (3) szerint a vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes; előleg csak megállapodás alapján jár.
- A kivitelezési szerződésnek az Épkiv. szerint tartalmaznia kell az előleg-igényt, annak felhasználását és elszámolását.
- Az előleg a szerződés meghiúsulásakor visszajár, a foglaló elveszhet, vagy kétszeresen jár vissza – nem mindegy, melyik szó áll a papíron.
- Magánszemélyként 900 000 Ft-tól az előlegről a vállalkozó köteles számlát adni, alatta kérésre.
- Gyanús, ha a teljes összeget előre kérik, készpénzben, számla és írásos szerződés nélkül.
Mit mond a jog az előlegről?
A Polgári Törvénykönyv vállalkozási szerződésre vonatkozó szabálya egyértelmű: „A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes” (6:245. § (3)). Vagyis ha a szerződés nem mond mást, a mester a kész munka átadása után kérheti a pénzt. Az előleg ettől eltérő megállapodás, amelyet a feleknek kifejezetten ki kell kötniük.
Építési, szerelési munkánál ezt kiegészíti az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet (Épkiv.). Ennek 3. § (2) bekezdése felsorolja a kivitelezési szerződés kötelező tartalmát, köztük a díj elszámolásának és megfizetésének módját és határidejét (e) pont), valamint a fővállalkozó kivitelező előleg-igényét, az előleg felhasználását és elszámolását (n) pont). A szerződésnek tehát nemcsak azt kell rögzítenie, hogy van előleg, hanem azt is, mire fordítja a vállalkozó, és hogyan számol el vele.
Mértéket a jogszabály magánmegrendelőnél nem ír elő. Viszonyítási pontként: a közbeszerzési törvény (Kbt. 135. §) a két hónapnál hosszabb közbeszerzési építési beruházásnál a díj 5%-ának megfelelő előleg lehetőségét teszi kötelezővé, és ennél többet is engedi kikötni. Ez a magánszemélyre nem vonatkozik, de jól mutatja, hogy az előleg a gyakorlatban a díj kisebb része szokott lenni, nem a nagyobbik.
Előleg, foglaló, kötbér: nem ugyanaz
A szerződésben szereplő szó jogi következményt hordoz. Sok megrendelő „foglalót” fizet, holott előleget akart, vagy fordítva. A különbség akkor derül ki, ha a munka elmarad.
| Előleg | Foglaló | Kötbér | |
|---|---|---|---|
| Mi a célja? | A díj egy részének előre fizetése (pl. anyagra) | A szerződés megerősítése (Ptk. 6:185. §) | Szerződésszegés esetére vállalt pénzfizetés (Ptk. 6:186. §) |
| Ki fizeti? | A megrendelő | Általában a megrendelő | Aki szerződést szeg (a kivitelezőnél jellemzően késedelem miatt) |
| Ha a munka elkészül | Beszámít a díjba | A tartozás összegével csökken | Nem fizetendő |
| Ha a munka elmarad | Visszajár | A felelős fél elveszti, illetve kétszeresen fizeti vissza; ha senki sem felelős, visszajár | A felelős fél fizeti |
| Formai feltétel | Nincs külön | A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie | Csak írásban köthető ki |
Megrendelőként az előleg a biztonságosabb: ha a kivitelező visszalép vagy el sem kezdi a munkát, az összeg visszajár. Foglalónál a mester visszalépése esetén kétszeres visszafizetés jár, a te visszalépésed esetén viszont elveszíted a pénzt. A kötbér a te védelmed a késedelem ellen: kérd, hogy a szerződés napi összeggel kösse ki a határidő túllépésére. A Ptk. szerint a túlzott foglalót és kötbért a bíróság mérsékelheti.
Mennyi előleg ésszerű?
Mivel kötelező mérték nincs, a kérdés gyakorlati: mit fedez az előleg? Kis munkánál (egy szoba festése, egy csaptelep cseréje) indokolatlan előre fizetni, a mester a munka után számláz. Nagyobb felújításnál a kivitelező jogos érdeke, hogy ne a saját pénzéből vegyen meg nagy értékű anyagot – burkolatot, szanitert, nyílászárót, konyhabútort – egy olyan megrendelőnek, akit nem ismer.
Ezért az előleget érdemes az anyagköltséghez kötni, és tételesen meghatározni:
- a szerződés melléklete sorolja fel, milyen anyagot vesz meg a kivitelező az előlegből;
- az anyag számlája a te nevedre szóljon, vagy add át a beszerzés másolatát;
- egyedi gyártású tételnél (ablak, konyhabútor, szekrény) a gyártói előleg összege és határideje legyen megnevezve;
- ha az anyagot magad veszed meg, előleg nem is kell, csak a munkadíj ütemezése.
Hosszabb, több hónapos munkánál az anyag sem érkezik egyszerre. Ilyenkor nem kell a teljes anyagköltséget az első napon kifizetni: az előleg fedezheti csak az első szakasz anyagát, a későbbi beszerzéseket pedig a részszámlák. Így ha a munka félúton megakad, kevesebb pénzed van olyan anyagban, amelyet még nem láttál a helyszínen.
A munkadíjat előre fizetni a legkockázatosabb, mert annak a fejében még semmi nem került a lakásba. A tételes árajánlat segít szétválasztani az anyagot és a munkadíjat; ha nem egyértelmű, mi mibe tartozik, nézd át az árajánlat értelmezése cikk szempontjait.
Részszámlázás: így ütemezd a fizetést
A legtöbb vita abból lesz, hogy a pénz és az elvégzett munka nincs egyensúlyban. A megoldás a szakaszos fizetés: minden kifizetés egy ellenőrizhető állapothoz kötődik. Egy kitalált példa egy fürdőszoba-felújításra:
- Szerződéskötés után: előleg a burkolat és a szaniterek beszerzésére, a beszerzési számla ellenében.
- Bontás, víz- és villanyszerelés után: részszámla, miután a vezetékek a falba zárás előtt átnézhetők (érdemes lefényképezni).
- Vízszigetelés és burkolás után: újabb részszámla.
- Átadás-átvétel után: a végszámla, a hibák kijavítása után vagy a kijavításig visszatartott összeggel.
A végösszeg utolsó részét érdemes a sikeres átadás-átvételig visszatartani. A Ptk. szerint a vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárásban adja át (6:247. §), amelyben a felek elvégzik a szokásos vizsgálatokat. Az átvétel azonban nem tagadható meg olyan hiba miatt, amely nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot; ilyenkor a hibát jegyzőkönyvbe kell venni, és a kijavításra határidőt adni. Ha a munka díja nagy, a szerződésben teljesítési vagy jótállási biztosítékot is kiköthettek (Épkiv. 3. § (2) o) pont).
Számla, átutalás, bizonyíték
Az előlegről a vállalkozónak az áfatörvény szerint akkor is számlát kell adnia, ha a munka még nem készült el: magánszemély megrendelőnek kötelezően, ha az előleg eléri vagy meghaladja a 900 000 forintot, ennél kisebb összegnél pedig akkor, ha kéred. Kérd mindig. A számla, az átutalási bizonylat és az írásos szerződés együtt bizonyítja, mennyit fizettél, és mire.
Fizess átutalással, és a közleményben szerepeljen a szerződés vagy az árajánlat száma. Készpénzes fizetésnél kérj aláírt átvételi elismervényt. Ha a munkához állami támogatást vagy hitelt használsz, a támogatási és banki feltételek külön is előírhatják a számlák formáját; erről a feltételek elfogadása előtt tájékozódj.
Ha a kivitelező a lakásodban köti meg a szerződést
Ha a szerződést nem a vállalkozó irodájában, hanem például nálad, a felmérés közben írjátok alá, az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok (45/2014. Korm. rendelet) is érvényesek. A fogyasztó szolgáltatási szerződésnél főszabályként a megkötéstől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhat, és ilyenkor a vállalkozás a kifizetett teljes összeget 14 napon belül köteles visszatéríteni. Az Épkiv. szerint ilyen szerződésben nyilatkoznod kell, kéred-e a munka megkezdését a 14 nap letelte előtt; ha nem nyilatkozol, a kivitelező csak a 14. nap után kezdhet. A korai kezdés kérése a későbbi elszámolást is befolyásolja, ezért ezt tudatosan döntsd el.
Mikor gyanús egy előlegkérés?
Az alábbi jelek külön-külön nem bizonyítanak csalást, de együtt komoly figyelmeztetést jelentenek:
- a kivitelező a teljes vagy majdnem teljes díjat kéri előre, különösen munkadíjra;
- nincs írásos szerződés vagy tételes árajánlat, csak szóbeli megállapodás;
- csak készpénzt fogad el, és számlát nem ad;
- sürget („csak ha ma fizetsz, akkor tudom bevállalni”);
- a cégnevet, adószámot nem adja meg, vagy az nem egyezik a számlán szereplővel;
- az előleg után a kezdési időpont többször tolódik indoklás nélkül.
Mielőtt fizetsz, nézd meg, hogy a vállalkozás létezik és működik (cégjegyzék, adószám), és kérj referenciát. A megbízható mester kiválasztásáról szóló cikk szempontjai más szakmáknál is használhatók. Ha a kivitelező az előleg után eltűnik, a visszafizetést írásban, határidővel kérd, a szerződésre és a befizetés bizonyítékaira hivatkozva; vitás esetben a megyei békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhatsz, csalás gyanújánál pedig feljelentést tehetsz.
A szerződés további pontjait – határidő, pótmunka, átadás-átvétel, szavatosság – a szerződés a kivitelezővel cikk részletezi.
Az árak és szabályok 2026 novemberi állapotot tükröznek.
Gyakori kérdések
Kötelező előleget fizetni a kivitelezőnek?
Nem. A Ptk. szerint a vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes, előleg csak akkor jár, ha a szerződésben kifejezetten megállapodtatok róla.
Mennyi előleget kérhet egy mester?
Magánmegrendelőnél jogszabály nem rögzít felső határt. Ésszerű, ha az előleg a beszerzendő anyag költségét fedezi, a munkadíjat pedig az elkészült szakaszok után fizeted.
Mi a különbség az előleg és a foglaló között?
Az előleg a díj előre fizetett része, és ha a szerződés meghiúsul, visszajár. A foglaló a szerződést erősíti meg: a meghiúsulásért felelős fél elveszti, vagy kétszeresen köteles visszafizetni.
Kell számlát kapnom az előlegről?
Magánszemély megrendelőnek a vállalkozó 900 000 Ft-os vagy nagyobb előlegről köteles számlát adni, kisebb összegnél akkor, ha kéred. Érdemes mindig kérni.
Mit tegyek, ha a kivitelező felvette az előleget, és nem kezd bele?
Írásban, határidővel kérd a munka megkezdését vagy az előleg visszafizetését, a szerződésre és a befizetés bizonyítékaira hivatkozva. Ha nem fizet, békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhatsz, csalás gyanújánál feljelentést tehetsz.



